• Bemutatkozás

     

     

     

     

     

     



    Bemutatkozás

     

    Bemutatkozás

     

     

    Deákné Ibolya Anna Elmentél!

    Könnycsepp az arcon, és fáj a szív!

    Emlékek kísérnek!

    Tovatűnt vagy húsz év.

    Merre jár a lelked, ki őrzi most vajon?

    Ott fent is szeretnek? ... mert itt lent nagyon!

    Hosszú évek szálltak, mégis itt vagy velem.

    Soha nem múlik el itt lent a gyötrelem.

    Megpihent a tested-lelked, nem fáj ott már semmi.

    ...de itt az árnyvilágban? Minden perc gyötrelem!

    Úgy szeretlek téged, olyan nagyon fájón!

    Megtört szívem mindörökké gyászol.

    Piros rózsám kemény takaródra teszem.

    Gyertyát gyújtok, lelked melengetem!

    Mást nem tehetek, csak csendesen várom,

    mikor fogom majd a kezed ott a túlvilágon? 

     

     

    Bemutatkozás

     

     Deákné Ibolya Anna

    Az Ősz... és az elmúlás

     

    A fák lombjai közt szürkés - barnás fény suhan át...

    Borongós tekintetével az Ősz végigpásztáz a sárguló avaron.

    Bús nótát fütyül a szél...

    Meglebben őszanyó szikrázóan színes palástja...

    Elszunnyad a világ... itt az elmúlás!

    Magam vagyok, és álmaim a lila ködbe tűnnek!

    Kinyújtom kezem, felfogom az első lassan elhaló sárga levelet. szól!

    Elmegyek a tovatűnő nyári nappal...

    Szava szívemig hatol! ...egyszer én is elmegyek...

    Olyan vagyok, mint az őszi világ... elalszik

    ! ...ami megújul majd, de én végleg álomra szenderedek egyszer.

    A világ végtelen, benne az ember véges! Nem baj!

    ...hiszen tudtam ezt! Mégis szeretem! ...szeretem az Őszt!

    Ezer színt ad nekem... akár a megélt létem.

    Mikor el kell menni, majd erre emlékezek!

    Szivárványos világ csillan a bágyadt napban...

    ...életem szépsége csillan vissza ezüst-fehér hajamban.

    Ősz barátom, fogd meg a kezem...

    Találkozzunk mindaddig, amíg megengedtetik nekem!

     

     

     

    Bemutatkozás

     

     

    Deákné Ibolya Anna

    Karácsonyi szeretet...

    Régen - régen-hajdanán,
    jászol mélyén, szalmaágyon...
    Megszületett a karácsony!
    Neve Jézus, anyja Mária,
    Józsefnek lett szép családja!
    Királyok is megtisztelték,
    ajándékukat letették.
    Hosszú évek elrepültek,
    alabárdosok feltűntek,
    József fiát megkínozták,
    az életét kioltották!
    ...lelke felszállt szabad lett,
    szeretetet hirdetett!
    Azóta is minden évben,
    meghitt szobák rejtekében,
    lakozik emberek szívében,
    áldást s szeretetet osztogatva...
    Szentestén köszönetképpen,
    Mondjuk együtt szépen...
    Jézus Krisztus légy vendégünk,
    áld meg amit adtál nékünk!
    S ekkor érzed nincs magány,
    Melegség oson át a szobán...
    Jézus lelke ott lebeg,
    Én is ott vagyok veled...
    Hallod?!
    Áldott ünnepet kívánok neked!

     

     

    Bemutatkozás

     

    Deákné Ibolya Anna

    Emlék és fájdalom...

    Életemben sok ember volt kit szerettem!
    ...egyre többet elvesztettem!
    ...s lásd milyen az élet, mindig azt,
    ki szívembe vésett sok-sok szép emléket.
    Kiktől szeretetet kaptam,
    igazán azt soha vissza nem adtam.
    Ők odamentek, hol a lelkek rózsaágyon pihenhetnek.
    Szívük már nem érez, az enyémben fájdalom!
    Ők könnyen lebegnek, én járok ólomlábakon.
    Keresem őket földön, égen, viharban és napsütésben...
    ...hátha visszanéznek!
    ...és megáll előttem utolsó szóra egy lélek.
    Hiába! A sors bosszantó iróniája,
    Nekem az emlékek és a fájdalom maradt.
    Örökségül kaptam a kínokat!
    ...de! ... van egy nap az évben,
    mikor minden lélek sorba áll szépen,
    emlékük hozzánk visszatér,
    mintha mosoly futna át szájuk szegletében,
    megnyugvást is látok két szemében...
    Enyémben könnyek! ... szám sarka is görbül...
    Hiába süt a nap, lelkem feketében.
    ...pedig gyertyafényben tündökölnek a házak,
    Sírjukra virágot is viszünk párat.
    ...talán szól is értük egy szép bús dal,
    s mindez nem feledteti,
    hogy nem tudom őket megérinteni!
    Vállát átölelni, kezét simogatni,
    Ráncos két szemére búcsú csókot adni.
    Marad a szép emlék szívem kamrájában,
    virágom a sírján mintha lelkem adnám...
    ...s az egyetlen vigasz, hogy találkozunk egyszer...
    Majd az égi hárfák nekünk zenélnek,
    mikor üzennek értem, hogy véget ért az élet!

     

    Bemutatkozás

     

    Deákné Ibolya Anna

    Csapodár gondolatok

    Minden reggel egy új remény,
    Szemedben benne van a fény
    Várod a napot mit hoz neked,
    Örömöt vagy kínos perceket?
    Nem tudhatod!
    ...minden perc egy meglepetés,
    előre nem láthatod.
    A tegnapok elmúltak,
    A ma egy várokozás,
    A holnap egy nagy titok!
    ...bár visszagondolok de az csak emlék,
    ...ma élek és várom a csodát, reménykedek,
    ...holnap majd szebb lesz feltárulnak a titkok...
    ...hasonlitgatom az érzéseket!
    Volt egy múlt, van egy remény, lesz egy titkos csoda!
    Ember vagyok s gyarló, vágyakkal teli!
    Ne vess meg érte... szeress...
    ...ezáltal lelked szebb lehet.
    Vágyakozz, reménykedj te is,
    Ez adja a csodát, lelked zenéjét, léted sugarát.
    ...s mikor szemedbe nézek, kezedhez érek,
    ...azt érzem egyesült az ember s a lélek!
    ...ekkor jött el az igazi csoda,
    mert ember-embernek a "rokona"!
    ...és akkor minden reggel egy új remény!

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Hajnal a tanyán

    A tétova hold már csukja a szemét,
    a nap talán még ásít párat,
    hol a zenit a földdel összeér, felbukkan némi fény...
    Még szürke a világ, bágyadt benne minden,
    halk neszek jelzik ahogy a hajnal belibben.
    Csalitos zöld ölén rikkant már pár madár,
    felel a komondor tanya udvarán.
    Szemétdomb tetején a kakas kontrázik,
    felébredő cica háta dombbá válik.
    Házának ablakán módos gazda néz ki,
    kezdődik a szorgos nap néki!
    Istállóban tehén farkát félrecsapja,
    üdvözli a gazdát s tejét odaadja.
    Apró siserehad pohárral kezében,
    várakozik rá a pajta sötétjében.
    Gémeskútnak rúdja sikongva azt jelzi,
    gazdaasszony éppen vizet vesz ki...
    Konyhaajtó tárva, finom illat árad,
    családjának szalonnás tojást ad.
    Felkelt hát a tanya s körötte a világ...
    Bágyadt napocskánk is ontja már sugarát.
    A csendet felváltotta zajok sokasága,
    Élénk lett a ház, az udvar s egész lakossága.
    A zsivaj állandósult mára!
    Egész nap így lesz ez a kedves tanyaházban!
    Sürögnek-forognak munkájukat végzik,
    hosszú órákon át ennyivel beérik.
    ...mindaddig, míg a hold halvány félkaréja
    ismét fel nem kúszik a szürkülő égboltra.

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Annamária, a Kegyelmezett...

    Liliomok, rózsák, meseszép virágok,
    Köszöntsétek szépen az egész világot!
    ...ezen belül a legkedvesebbet,
    aki kiérdemelte a kegyelmezett nevet!
    Ugye tudod kedves, hogy rólad regélek,
    Neked adnám ma a világmindenséget!
    Rólad zeng az erdő, neked nyílik a virág,
    Neked tárult ki ma az egész világ!
    Mosolyomat küldöm a neved napjára,
    Szeretetemet a szíved húrjára.
    Érezd, hogy ma veled vagyok,
    Barátsággal rád gondolok.
    Kívánom, hogy boldog legyél,
    Arcodra derűt, szemedbe gyöngyöt,
    Szádra a mosolyt s mellé egy tükröt.
    Lásd meg a szépséget lelked kamrájában,
    Életedbe békét, harmóniát, napot...
    Sorolhatnám még de ellopnám a napod!
    Így hát szeretettel regémet lezárom,
    ...s neked a legszebb Névnapot kívánom!

     

    Bemutatkozás

     

    Deákné Ibolya Anna

    Karácsony éjjel, mikor kigyúlnak a fények...

    Kora-est csillagok komor felhőkre ültek.
    Pásztázzák fényükkel a csendes téli estét.
    Lent a téren pompásan öltözött karácsonyfa pózol.
    Lassan eszembe jut egy gyermekkori álom;
    A lámpagyújtogatók, s a foszlós kalácsok...
    Macskaköves utcák, hol gesztenyeillat árad,
    Villamos csilingel a távolból párat.
    Szerelmespár bújik sötét kapualjba...
    Nem sokáig marad, a gazda megzavarja.
    Kirakati fények, ó milyen csodásak,
    Bennük ajándékok - csuda cicomásak.
    Gazdagnak való ez, nem jómagam-szegénynek,
    Álmomban láttam csak ily meseszépet!
    Este kisszobámban magasztosult szívvel
    Angyalt láttam jönni nehéz csengettyűvel.
    Másik keze dugig puccos ajándékkal;
    Nekem hozta a szegény gyermeknek?
    ...gondoltam én, de ő csak nevetett.
    Fejemben egy mély hang egyre azt dobolta,
    Ne vágyj te a csillogó dolgokra!
    Értékesebb van a te lelkedben.
    ...bár láthatatlan, nem csillog oly szépen,
    mint a sok ajándék kirakat mélyében.
    Értékesebb az biz minden adománynál,
    Békesség a neve, s szíved szeretete.
    Karácsony estéjén, mikor ezer gyertya táncol,
    Gazdag szíve fagyos a szegényé lángol!
    ...mert gyermeki szívvel osztogatja kincsét,
    Fogadd ajándékul az ő szeretetét!
    Karácsonykor, mikor minden gyertya táncol,
    Kigyúlnak a fények, s csendes lesz a jászol,
    ...mert mindenki vágyik egy csipetnyi jóra;
    Pár szerető emberi szóra.
    ...karácsony éjjel, mikor kigyúlnak a fények...
    A lelkekben ünnep, Isten segít téged!

     

    Bemutatkozás

     

    Deákné Ibolya Anna

    Hová lett a napom fénye...

    Őszi reggel, mikor felkel a lusta nap,
    Sárgás-hideg fénye mutatja az utat.
    Kedve elszállt, színe kopott,
    Sugarai fénytelenek, s nem láthatod.
    Sötét halmazok a felhők,
    Elrejtik a tájat!
    Ahogy nő a reggel, erőlködő kedvvel,
    Ásít néha párat.
    Színei szürkések, beolvad a tájba,
    Vidámságot nem csal az emberek arcára...
    az erdei tisztás szinte feketében,
    Komor fák árnyéka reá vetül éppen.
    Esőfelhők gyűlnek odafent az égen,
    Sötéten, borúsan lassú ügetésben...
    Elpihen az árnyék, madár, fű se rezzen...
    Szól a nap a tájnak...

    Jövök majd a vidám kikeletben!

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Piros tintával írtam!

    Piros tintával írtam az égre a neved... LÉT!
    Azért talán mert szeretlek?
    ...vagy talán mert általad élek?
    ...az okot nem keresem.
    Hálás vagyok!
    Mindent te adtál nekem, mi szép.
    Életre hívtál s tartalmassá tetted az életem!
    Megmutattad a csillogó eget,
    Folyókat, hegyeket...
    Nemzeteket, embereket
    Szeretetet, bánatot.
    Szerelmet és megújulást.
    ...mindent, mi a földbolygón az embernek adatott,
    hát hogyne szeretnélek!
    Mennyi időm van itt e bolygón?
    ...csak te tudod!
    Mindegy is talán...
    Míg vagyok, míg élek, nevedet áldom ó ÉLET!
    ...s nem panaszkodom.
    Az évszakok? ... a tavasz, a nyár, az ősz, a tél...
    Mind... mind! ... rólad mesél.
    Sejtelmes létem, nyílt őszinteségem
    Hibám, vétkem, bánatom, gyönyörűségem...
    Köszönöm... köszönöm!
    Tanítottál! ...hogy csak magamnak tartozom.
    ...más mit gondol az életről? ...azt nem tudom!
    Minden embert egyedivé tettél.
    Életük változó mint a folyó sodrása,
    Hibáik mások mint az enyém!
    ...hát ne ítélj! ...másokat ne ítélj!
    Nézz a lelked mélyére! ...ki vagy te?!
    ...és írd piros tintával az égre
    Enyém a LÉT! ...ez vagyok ÉN
    ...és Te más vagy!

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Évszakok jönnek, mennek!

    Álomra készül a természet,
    Megkopott a táj!
    Őszanyó tarka színeit ledobta már!
    Küzdelem volt a léte a világgal,
    Harcát elvesztette!
    Láthatatlan erők indultak ellene.
    Még nem látod, még nem érzed...
    ...azonban jön zord fivére a Tél!
    Lehull az utolsó zizegő levél,
    Minden állat szállására tér.
    Még egy utolsót rúg a nap!
    ...ereje elhagyta,
    hideg fényét ontja még egy pillanatra,
    ...majd komorrá válik a világ!
    Fent a kékség sötét felhőkre vált...
    A messzeségben mély hang harsan...
    Megnyílnak a felhők kupolái,
    S lassan aláhullva, elterül a tájon
    Télapó szikrázó jéghideg dunyhája!
    Kísérője a zimankó megrázza a fákat!
    Összerezzen tőle ember és az állat...
    Hideg szépségével megmutatja arcát,
    Bár van, ki nem féli a tél nagy hatalmát!
    Hangos gyerekzsivaj felveri a csendet,
    Domboldal tetején bőszen gyülekeznek!
    ...majd siklanak menetnek hangos kacagással,
    Gyerekhadnak van most csodaszép világa!
    A tél csak figyeli jeges mosolyával,
    ...erre várt Ő egész évben,
    páncélos hadával!
    Ura lesz most pár hónapra a nagy végtelennek,
    havat, szelet, hideget hoz ő az embereknek!
    Vége szakad ennek is majd egyszer,
    ...ha tavasztündér megérkezik szép, napos kikelettel!

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Ősz és tavasz között...

    Orkánhadával érkezett az Ősz!
    ...hadat üzent a megfáradt Nyárnak.
    Megütköztek hegyek ormán, patak partján,
    csalit szélén, kies pusztán...
    ...a megfáradt Nyár elszaladt...
    ...napos horizontra sötét felhők gyűltek,
    szomorú lett a táj, a fények is elültek...
    Madarak éneke sem zendül hajnaltájban...
    Szobám ablakából búsan körbenézek...
    Jaj, szegény nyári nap, de legyőztek téged!
    Hull egy őszi levél, ő is már megfáradt.
    ...s tudja! ...ideje van most az elmúlásnak!
    A világ körfogása mást is megérintett...
    Ember, állat, növény... melankolikus lett.
    Szívem kamrája is sötét, akár a kietlen táj...
    ...eresz sarkában fényes vízcsepp bujkál,
    égi csatornából idetévedt immár...
    Hiába itt minden, peregnek a percek,
    mindig csak előre, vissza soha egy se...
    Őszanyó, ha fárad, ne hidd, hogy most vége!
    ...megérkezik akkor télapó fivére!
    Sereget hoz Ő is... Olyan hatalmasat...
    Egy fuvallatától bújnak őzek s a madarak...
    Az ember is csak olyan! ...elbújik előle!
    Szoba melegébe bevackol télire!
    Jaj, te szomorú Ősz és fagyos télfivéred!
    ...csak ne legyen hosszú a vendégeskedésed!
    Nyárnak kicsi húga...
    Tavasztündér! Kérlek...
    Kikeletet hozzál!
    Szívünk felpezsdül az első napsugárra...
    ...s beköszönt az élet a kietlen tájra.

     

    Bemutatkozás

     

    Deákné Ibolya Anna

    Néha olyan napok vannak...

    ...néha olyan napok vannak,
    ...szívek a mélybe zuhannak!
    Fáj! ... valami nagyon!
    Mit érzek? ... el nem mondhatom!
    Mindenki bánt!
    ...vagy csak én érzem?
    Csalódtam mindenben!
    ...s te miért nem?
    Jókedvem elszáll!
    ...a tiéd még megvan?
    Segíts akkor kérlek!
    ...a lelkem romokban!
    Barátom vagy társam!
    ...ments meg kérlek mára!
    ...térjen vissza lelkem vigassága!
    ...csak egy röpke órát kérek!
    ...talán ez elég lesz...
    Barát vagy a bajban?
    ...lelki gyötrődésben?
    Gyere! ...segíts át a nehézségen!
    ...látom megérkeztél,
    ...most is segítettél...
    Szám sarkában mosoly!
    Köszönöm tenéked...
    Hiába! ... a barát biztos menedéked!
    ...mert néha olyan napok vannak... Jaj!!!
    Köszönöm tenéked!
    ...hogy ismét mosolyog az élet!

     

    Bemutatkozás

    Deákné Ibolya Anna

    Álom és valóság...

    Éjjel álmomban eszméltem...
    Vihar dúlt a lelkemben!
    Torkom görcsberándult,
    Szívem hevesen dobogott...
    Jaj mit élek át?!
    ...valóságot vagy csak látomást?
    Lelkem kapuján átsuhant...
    Sok-sok emlék s a régmúlt!
    Volt ami rossz, volt ami szép volt!
    Szerelem, kín, élet?!
    Az emlékek azért szépek?!
    Gondolom...
    Meddig tartott a kín?
    ...nem tudom!
    Szerelem?
    ...szép volt!
    Az élet?
    Jó volt!
    ...szemem felpattant!
    Az álom elillant!
    Álmodni de jó volt!
    S íme itt a valóság!
    Az ÉLET!
    Akarom!
    ...folytatni akarom!

     

    Bemutatkozás

     

     

     

    Deákné Ibolya Anna

    Édesanyám rózsafája...

    Édesanyám rózsafája, tüskés bokra, szép virága...
    Elhervadt már régen!
    Búcsúzóul pár sort hagyott, azt is emlékképpen!
    Nem mondja már soha többé... kis virágom, kincsem!
    Arca halvány... nem itt lakik!
    ...odafent van már az égi réten!
    Mosolyát és halvány arcát a szívembe zártam!
    Ott lakik a fájdalom is ...a kegyetlen társam.
    Nem szűnik és el sem szalad...
    Oly nagyon hűséges!
    Drága anyám, miért hagytál...
    Ily szörnyű örökséget?
    Egyszer bizony el fog múlni!
    Tudom is... és érzem...
    ...majd amikor találkozunk fent az égi réten!
    Csak én tudok fényűző fájdalmamban belülről így sírni!
    Hova Ő ment, ott béke van, a virág is nyílik!
    Míg e földön utam járom...
    ...mert vendég vagyok én is...
    Keserű-sós könnyeimet hullatom a sírig!
    Akkor aztán átölellek, soha nem eresztlek!
    Lelkeink átadjuk az örök szeretetnek!
    ...odafent az égi réten...
    Édesanyám rózsafája, tüskés bokra, szép virága...
    Örökké nyílj nékem!

     

    Bemutatkozás

     

     

    Deákné Ibolya Anna

    Tarka virág minden nő!

    Mennyi szépség egy csokorban!
    ...és a neve nő!
    Érzelmek tarkaságával van ötvözve Ő!
    Szemében kristály ha bánatos...
    Kezedben szíve ha akarod!
    Arcán a mosoly is ott ragyog,
    a lelkét soha nem láthatod!
    Ölében bölcső, szívében szerelem.
    Fejében józanság, szemében értelem!
    Amazon harcos és angyal is Ő!
    De hidd el! ...mindig, mindig csak Nő!
    Kecses, becses, illedelmes!
    Hisztis is ha felgerjeszted!
    Királynő ha hagyják élni,
    Boszorkány ha az kell néki!
    A szerelemtől piros arca...
    ...de a bosszúság is kiül rajta!
    Gyöngy a szeme, rózsa szája...
    Gyémánt minden porcikája!
    Férfinépnek szája tátva...
    ...mikor libben a szoknyája!
    Oldalborda! ...mondta Ádám!
    ...de mily tökéletes látvány!
    Isten tudta mit teremt meg!
    Hát nem holmi kis selejtet!
    Ünnepeljük is már régen...
    Megérdemlik hidd el nékem!
    Készülj tehát férfi népem...
    Liliom legyen a kézben!
    ...hajolj is meg tisztelettel!
    ...mert a NŐ! ...egy csodálatos ember!

     

    Bemutatkozás

     

     

     

     

     


  • Commentaires

    1
    Jeudi 18 Juin 2015 à 18:30

    Greeting from Belgium


    Blogs louisette


    reflections, psp, louisette, golden retriever, élek, Belgium, kutyák,belgium

    Suivre le flux RSS des commentaires


    Ajouter un commentaire

    Nom / Pseudo :

    E-mail (facultatif) :

    Site Web (facultatif) :

    Commentaire :